Jó reggelt! – Jó napot! – Jó estét! – Kellemes és hasznos időtöltést kívánok a honlapon! dr. Élthes Eszter


A  NÉGY  ALAP-MIAZMA  NOZÓDÁI


A klasszikus nozódákat – Medorrhinum, Syphilinum, Tuberkulinum, Carcinosinum, Psorinum – önálló alkati szerként és pusztán miazma-elleni szerként is lehet alkalmazni. Mint miazma elleni szerek időről-időre csaknem mindenkinél bevetésre kell kerüljenek, ahogy ezt a miazmákról és a krónikus betegségekről szóló oldalakon bemutattam.

A nozódákat az alkati kezelés közben, az alkati szerek szedése előtt, után, közben kell bevetni, felváltva a nem a nozódákhoz tartozó miazma-ellenes szerekkel. Hogy melyik nozódát, azt az aktuális tünetek alapján lehet megállapítani, azok ugyanis megmutatják, hogy éppen melyik miazma van „felül”. A nozóda alkalmazására rendszerint a salaktalanítás és az alkati szerrel végzett első kúra után kerül sor. Vagy olyankor, ha a jól megválasztott alkati szer nem hat megfelelően. Ilyenkor meg kell szakítani az alkati szer szedését, és a nozódával kell folytatni a kúrát.

Különösen a gyerekek homeopátiás kezelésénél nem szabad megfeledkezni a nozódákról, hiszen a gyerekkorban a nozódák – a gyerekbetegségek mellett – segítenek megtisztulni a miazmás terheltségtől.

A nozódák a „hasonlót a hasonló elv” alapján állva, nem mások, mint a miazmás alapbetegségek kórokozóiból készített homeopátiás készítmények. A miazmák szimptómáit ezért legkönnyebben a megfelelő nozódák gyógyszervizsgálatából lehet megismerni. A szikózis miazma nozódája, a Medorrhinum, tehát a gonorrheás beteg húgycső-váladékából készül, a Syphilinum a szifiliszes beteg vérnedvéből, a Tuberkulinum a gümőkóros tályogból, a Carcinosinum a karcinómából, a Psorinum a rühös beteg váladékából.
     Ez – is – szerepet játszik abban, hogy a nozódák (különösen a MED, SYPH és TUB) adagolása a klasszikus homeopátiában kizárólag magas potenciában vagy – ami még jobb – magas LM potenciában történik.

Ugyanakkor a nozódák maguk is lehetnek alkati szerek, természetszerűleg elsősorban akkor, ha valamelyik miazma a személy egész alkatát – átmenetileg vagy tartósan, esetleg egy életre szólóan – teljesen átjárta.
     Ehelyütt a nozódák alkati szerként való bemutatása következik. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a nozódákat csak a miazma ellen és nem alkati szerként szedik, a tüneteknek NEM kell teljesen lefedniük a nozódák alkati szerként itt bemutatott gyógyszerképét. A nozódák, mint miazma-ellenes szerek tünetei az érintett miazmákat bemutató oldalon olvashatók.


MEDORRHINUM (MED)
a szikózis (idült kankó) nozódája

A Medorrhinum miazma-elleni és fizikai tüneteit a szikózisnál ismertettem, ezért itt most elsősorban a lelki, szellemi tünetekről, beállítottságról, viselkedésről lesz szó.

Ugyanakkor nem szabad a nozódák tanulmányozásánál elfeledkezni arról, hogy a homeopátiás szerek tüneteit a szer gyógyszervizsgálatából állítják össze. Vannak azonban olyan mélyre ható szerek, melyeket képtelenség olyan magas potenciában és olyan sokáig szedetni az egészségesekkel, hogy a szernek minden lelki és súlyos testi tünete megnyilvánuljon – elsősorban a nozódák tartoznak ebbe a csoportba. Ilyenkor a szer pontos tünet-együttesét a klinikai tapasztalatok alapján állítják össze. Egyfelől azon páciensek tünetei alapján, akik a nozódához tartozó betegségben szenvednek, másfelől azon panaszok alapján, melyeket a szer tartósan gyógyítani volt képes.
     A Medorrhinum azon szerek közé tartozik, melyek csak nagyon magas potenciában fejtik ki gyógyító hatásukat, ezért sem lehet egészséges egyéneken végzett gyógyszervizsgálattal felderíteni e szer igazi hatását. Ezt sokkal inkább a kankós betegek megfigyelésével, illetve a kankó lefolyásának és szövődményeinek pontos feltérképezésével lehet megtenni.

Kulcsszó: Vad, féktelen
Kiváltó ok: A szülők vagy a nagyszülők gonorrhoeás fertőzése

A Medorrhinum a gonorrheás beteg húgycső-váladékából készül, és az alkati kezelés közben a helytelenül – antibiotikummal – kezelt, és ezért nem meggyógyított, csak elnyomott gonorrhea következtében fellépő krónikus betegségek esetén MINDIG indikált.
     E mellett azonban léteznek kifejezetten Medorrhinum alkatú egyének is. Ezek általában azok a gyermekek vagy felnőttek, akik súlyos szikózisos miazmát örököltek szüleiktől, illetve azok az emberek, aki ezen örökség mellé már korán, aztán életükben még többször akut kankós fertőzésen esnek át.

A Medorrhinum fő jellemzője, hogy mértéktelen és telhetetlen, közönséges, nyers modorú, érzéketlen ember. Hajlik arra, hogy mindent túlzásba vigyen, állandón tevékenykedjen. Extrovertált típus, mindent szertelenül csinál, kissé vad, általában nagyon eleven.

A Medorrhinum csecsemő nem gyarapodik, lesoványodik, savanyú testszagú és nagyon jellegzetes, összefüggő, élénkvörös, viszkető kiütések borítják a pelenkával érintkező testfelületét, ami olyan, mintha pikkelyes lenne. Rosszabb esetben ezek a kiütések máshol is megjelenhetnek, például az arcán. Egyéb váladékai is bőségesek, marók és viszketők. Lehetséges tünete az asztma.
     A Medorrhinum csecsemő térd-könyök helyzetben, fenekét felfelé tolva alszik. Ha kétéves korában még mindig ebben a testhelyzetben alszik, az mindenképpen erre a szerre utal. A Medorrhinum-gyermekek sokszor már korán önkielégítést végeznek.
     Idősebb gyermekként önző és nagyon sikeres. Az ilyen típusú gyermek nagyon érzékeny a kritikára, sír, amikor megdorgálják, és úgy érzi, hogy valami szörnyűséget követett el. Az ilyen típusú emberrel minden életkorban nehéz boldogulni.

A Medorrhinum típusú ember mindent kipróbál – legyen az kábítószer, valamilyen tevékenység, kapcsolat. Minden téren szélsőséges, szertelenül viszonyul az állatokhoz, a szexhez, a munkához; ilyen a kifelé- vagy befelé-fordulásban, a kockázatvállalásban, a kábítószer-fogyasztásban, és általában mindenben, amibe belekezd. Ez a viselkedés kaotikus állapotokhoz vezethet. Hajlamos a túlzásokra és a telhetetlenségre.
     Féktelen és állandóan siet; zavaros, szétszórt gondolatai vannak, nem tud koncentrálni. Mintha egy fátyol vagy egy üvegfal mögül beszélne, lehet, hogy mindent irreálisnak érez, mintha álomban lenne. Tele van ötletekkel, de nincs világos elképzelése arról, hogy mit csináljon. Gyenge a reakciókészsége.
     Nagyfokú belső sietősség jellemzi. Vizsgák, fontos találkozók előtt erősen szorong. Rendkívül féltékeny.
     Bár mindent féktelenül csinál, a „muszáj-dolgokat”, a nem kedvére való intéznivalókat, munkákat halogatja. Gyenge a memóriája. Nem fejezi be a mondatokat, elveszíti a beszélgetés fonalát. Kapkod, szorong, ingerlékeny.
     Hadarva, energikusan beszél, még akkor is, ha barátságos. Egyszer szeretetre méltó, máskor rosszindulatú. Ingadozik az önbizalom és a bátortalanság, a kegyetlenség és a kedvesség között. Egyszer belerúg a macskába, azután cirógatja; de az is lehet, hogy valójában fél tőle.
     Az ilyen típusú ember szeszélyes természetű, robbanásszerűen adja ki az energiáit, tehát az alkalmi elfoglaltságokat kedveli. A kitartás nem jellemző rá.

Nagyfokú bátortalanság, ugyanakkor túlzott extrovertáltság jellemzi. Fél a sötétben; attól, hogy van mögötte valaki; fél az elmebajtól. Előfordul, hogy látnoki képességei vannak (például megjósolja a kellemetlen eseményeket). Annyira élethűek az álmai, hogy valóságnak hiszi őket. Szereti az állatokat, de sokszor allergiás a szőrükre.

A gonorrhoeás fertőzés nemi úton terjed; ezért a szexualitáshoz tanúsított viszony gyakran utal erre a szerre. A Medorrhinum szexcentrikus, hajlamos a promiszkuitásra: sok szex, válogatás nélkül, a legkülönbözőbb partnerekkel. Lehet, hogy már kétévesen is vonzódik a nemiséghez, tizenöt évesen már együtt él valakivel; mire betölti 60. életévét túl van több nagy műtéten, már teljesen kiégett.

Kulcstünetek:
Panaszainak rosszabbodási ideje, amikor a fájdalmai jelentkeznek, napkeltétől napnyugtáig tart (a szifilisz miazmánál napnyugtától napkeltéig). Ezért este és éjjel érzi magát a legjobban, ekkor van a legjobb formában. Kedveli a tengerpartot, itt javul az állapota. Számára az a legkényelmesebb, ha a hasán fekszik.
     Krónikus fejfájások, panaszok a fejben. Kényszeresen mossa a kezét. Nagyon rágja a körmét. Mindkét karja szőrös. Szemölcsök testszerte. A talp rendkívüli érzékenysége a láb neuralgiája esetén. Éjjel forró a lába, ki kell dugnia a takaró alól.
     Különösen a gyermekeknél és a nőknél előforduló kellemetlen, savanykás testszag. Nagy mennyiségű hurutos váladék, ami a torok falához tapad, és a betegnek fel kell krákognia. Sűrű orrváladék. Igen fájdalmas afták, hólyagok. Asztma. Születés óta jelentkező váladékok. Szénanátha.
     Halszagú hüvelyfolyás vagy egyéb váladékok. A menses kimoshatatlan pecsétet hagy a fehérneműjén. Korán kialakuló szívbetegség. Reiter-szindróma (sokízületi gyulladás kötőhártya- és húgycsőgyulladással).
     Sokfajta fájdalom, merevség, sajgás, érzékeny, ödémás végtagok, a savós hártyák ödémája. Testszerte jelentkező remegés, zsibbadás, bizsergés. Izületi gyulladás, az izületek elgyengülése, kilazulása, reumatikus fájdalmak.
     A gerincvelő megbetegedései, a nyirokmirigyek megnagyobbodása. Kollapszusok, melyek legyezésre javulnak. Daganatok, rákos megbetegedések.
     Nagyon kívánja a narancsot és a narancslevet, az éretlen gyümölcsöt, a sót, az édességet és a zsíros ételeket.


Coulter asszony Medorrhinum-portréja

Mióta Hahnemann a szikózis miazmát „az önzés és a becsvágy produktumának, az étel, ital és szexuális élet túlzott élvezetének a következményeként” írta le; illetve Roberts a következő jelzőkkel mutatta be: „bizalmatlanság, veszekedő, másoknak ártó vagy állatokat kínzó hajlam, helytelen viselkedés, önmagának bármilyen eszközzel való igazolása, melyek az erőszakosságnak minden lehetséges formáját és ügyes álcázást hoznak elő”, azóta a Medorrhinum nozódához e sötét színek tapadnak. Holott a Medorrhinum nozódát a homeopátiába bevezető orvos, Dr. Swan és más neves homeopaták gyógyszervizsgálatai, valamint azok a páciensek személyisége, akiknek panaszai e szerre kedvezően reagáltak, nem feleltek meg e kedvezőtlen képnek. Vagyis a Medorrhinum is csak annyira erőszakos, degenerált és gonosz, amennyire bármely más alkatnál megtalálható ez a típus. A legtöbb beteg, akinek erre a szerre szüksége van, erkölcsileg nem viseli magán a kankóra egyébként jellemző negatív tulajdonságokat.
     [Coulter asszony eme véleményénél nem szabad elfeledkezni a cikk elején leírtakról: a Medorrhinum a kankó következményeinél segít, és az itt idézett „sötét színek” az elhanyagolt, elnyomott kankó végső stádiumában igenis megjelennek. Vagyis a Medorrhinum magában hordja e tüneteket, még akkor is, ha – szerencsére – az ezt a szert igénylő betegek túlnyomó része még messze nincs ebben az állapotban.]

A Medorrhinum testi panaszai mindazonáltal megfelelnek a kankó szövődményeinek. Természetes, hogy e panaszok elsősorban a nemi szervekben és azok körül jelentkeznek. Férfiaknál a húgyképző szervek megbetegedései, a specifikus „halszagú”, sárgás vagy átlátszó színű váladékoktól és vizelettől, a szűkületig és húgycsőgyulladásig, a prosztata-gyulladástól a herék megkeményedéséig és gyulladásáig, és a nemi szervek más panaszáig minden betegség megtalálható. Nőknél a nemi szervek és medence különböző megbetegedései, mint a hólyaggyulladás, a méh- és petefészekciszták, kötőszövet-daganatok és petefészek-gyulladás, valamint a menstruáció számtalan zavara: heves fejfájás a menstruáció előtt és alatt, erős fájdalmak a mellekben, súlyos görcsök, erős, darabos vérzés, égető derék- vagy/és petefészek-fájdalom, közbenső vérzések, méhnyálkahártya-gyulladás és a menstruációs zavar egyéb formái.
     De nem csak a nemi szervek betegedhetnek meg a kankó következtében, hanem az izületek, a légző-, az emésztő szervek is. Nagyon jellemző panasz a makacs fejfájás, az isiász, a reuma, a porc-degenerációk, valamint a végtagok és a csontok egyéb megbetegedései: a lábak nyugtalansága, a végtagok ödémája, a vádli és a lábak görcsei, az izületek fájdalmas duzzanata és merevsége, a sarok, a talp, a láb bütykének érzékenysége, mely olyan erős lehet, hogy a páciens járni sem tud [lásd a köszvénynél elmondottakat].

Feltéve: 2012. december 12.

Coulter asszony beszámol egy férfi-pacienséről, akinek makacs, visszatérő fejfájását egy ideig sikerrel kezelte különböző polychrestekkel, de egy idő után ezek már nem hatottak. Ekkor azon tünet alapján, miszerint a férfi néhány kollegájából ambivalens reakciót váltott ki [magyarul: a homoszexuális férfiak, mint hasonszőrűhez közeledtek felé], Medorrhinumot írt fel neki magas potenciában ritka adagolásban egy egész éven át, ami nem csak a páciens fejfájását mulasztotta el, de a homoszexuálisoknak iránta mutatott érdeklődését is. Coulter asszonynak a „mindenféle perverziók a szexuális életben”-tünet alapján esett a választása a Medorrhinumra.

Coulter asszony H. A. Roberts véleményét is osztja, miszerint ez a nozóda a Down-szindróma és a szellemi lassúság, fogyatékosság [és az autizmus!] esetén sikerrel alkalmazható, s bár természetesen nem érhető el vele teljes gyógyulás, de valamelyes javulás – például önálló öltözködés, a belek és a hólyag működésének jobb kontrollálása stb. – igen, ami az ilyen betegeknél már óriási eredménynek számít. Az időnkénti adott magas potenciájú Medorrhinum a kevésbé súlyos esetekben – például a tanulásban, olvasásban visszamaradott gyerekeknél – még komolyabb javulást eredményezett.
     Példaként egy hatéves kisfiú esetét mesélte el, akinek 8 hónapos korában hirtelen leállt a légzése. Bár a gyors orvosi beavatkozás megmentette az életét, de az agya az oxigénhiány miatt megsérült, aminek következtében szellemileg visszamaradott lett. Alkati szere a Sulphur volt, amit éveken keresztül rendszeres időközökben kapott, mégpedig elég nagy sikerrel. Javulása azonban nem volt egyenletes, különösen a kezelés kezdetén. Ilyenkor a Sulphur mellett Calcium carbonicumot, Lycopodiumot, Natrium muriaticumot vagy Barium carbonicumot kapott, vagyis mind azon szereket, melyeket a szakirodalom a szellemileg visszamaradott gyermekek számára felsorol. Ha ezek a szerek sem hatottak, akkor egy adag Medorrhinum C 10 000 vagy C 50 000 potenciában hozta újra mozgásba a gyógyulást, leginkább úgy, hogy az éppen aktuálisan adott alkati szer újra hatni tudott.

A Medorrhinum hatása a különböző agykárosodásoknál a klinikai megfigyelések és gyógyulások során feljegyzett lelki- és szellemi tünetekre alapozódik. Ezek közé tartozik mindenek előtt a feledékenység: a könnyű esetektől – beszéd közben elfelejti, hogy mit akart mondani – kezdve egészen a súlyosakig – a saját nevét is elfelejti. J. H. Allen szerint az elnyomott kankó után rendszerint fellép az emlékezet gyengülése, illetve fordítva: a nozóda szedése után az emlékezet javulása.

Szintén a szikózisra, következésképpen ennek nozódájára is nagyon jellemző a túlzás és a mértéktelenség minden fajtája. „Fejestül ugrik mindenbe, amibe belekezd”, írja Coulter. A túltengés, enthuziazmus, túlzás pozitív tulajdonságok is lehetnek, hiszen magas produktivitást eredményezhetnek. „Nem értem, honnan veszi apám ezt a rengeteg energiát”, mondta egy Calcium carbonicum fiú telve irigységgel és csodálattal Medorrhinum édesapjáról. Mindazonáltal, ha ez a túlzásra való hajlam irányíthatatlanná válik vagy tévútra téved, komoly problémákat okozhat. Nem véletlen, hogy a Medorrhinum az első számú szer a nehezen kezelhető és nevelhető gyerekeknél, olyanoknál, akik mindent kézbe vesznek, aztán eltörnek, akik mindenhez túl ügyetlenül és hevesen fognak hozzá, és akik arra hajlanak, hogy másokat és saját magukat is megsebezzék.
     E gyermekek azért tesznek így, mért A Medorrhinum-alkatnak először végig kell játszania egy szituációt, mielőtt az számára érthető, hihető lesz, vagyis tudását nem hallás, hanem kipróbálás alapján szerzi (például a gyerek nem azáltal tanulja meg, hogy nem szabad a tűzzel játszani, hogy ezt megmondják neki, hanem csak azzal, hogy játszik vele és megégeti az ujját. Ebből az is következik, hogy minden életkorban könnyen beleveti magát az ismeretlenbe, mert csak az ott szerezett tapasztalatok alapján képes véleményt alkotni a dolgokról.

Egy másik tipikus Medorrhinum-tünet az időérzék hiánya, ami hozzájárul a türelmetlenségéhez és állandó sietéséhez, és részben a nyughatatlanságához is. Állandóan arra törekszik, hogy a dolgokat minél hamarabb megoldja, mert a meghatározott ideig elintézendő ügyekre való gondolat kínozza. Ennek látszólag ellene mond az a tulajdonsága, hogy mindent az utolsó pillanatra hagy. (H. C. Allen: „Ellenszenv mindennel szemben, amit meg kell tenni, még a kellemes dolgokkal szemben is.”) Valójában tehát állandó rohanása is abból fakad, hogy mindent az utolsó pillanatra halaszt, és ezért mindent sietősen, nyomás alatt kell elvégeznie. Ez a magatartás a fiatal Medorrhinum tanulóknál jól megfigyelhető, akik az iskolai feladatukat vasárnap estére tolják ki, majd áttanulva az éjszakát mégis készen lesznek, mert a rájuk jellemző modalitás: „éjjel feléled” következtében ilyenkor az általánosnál gyorsabb a felfogó képességük.
     Coulter asszony erre a fajta munkamódszerre Dosztojevszkijt hozza példának, aki a leadási határidő előtti éjszaka lázas sietségben írta műveit, méghozzá úgy, hogy később alig kellett rajtuk valamit csiszolnia. A nyomás hatására a szikotikus miazmával terhelteknek megnő a teljesítőképessége. Ennek azonban előzménye van: az ilyen alkatú ember agyában már sokkal korábban elindul egy gondolat, amit elraktároz, érlel magában, és ami egy adott pillanatban olvasás, vagy írás, vagy más szellemi munka közben logikus egész formájában pattan ki agyából. Ez az alapja ennek a Kent repertóriumában található Medorrhinum-tünetnek: „Izgatottság olvasás [vagy] írás [vagy] szellemi munka közben.”
     Mindazonáltal Dosztojevszkij kivétel volt, és erre a munkamódszerre felnőtt korban egy komoly munkahelyen, mely folyamatos jó teljesítményt követel, már nemigen lehet alapozni. Ilyenkor a magas potenciájú Medorrhinum nagymértékben segíthet, hogy a páciens képessé váljon a rendszeres munkára is.

Medorrhinum sietsége a beszédében is megnyilvánul. Indulattal telve, sietősen, szinte kényszerítő szóáradattal adja elő mondókáját, sokszor befejezetlen mondatokkal, állandóan ismételve önmagát. Ha valamire egyszerű választ kérnek tőle, hosszadalmas, mások számára érthetetlen magyarázattal szolgál. Gondolatai ide-oda ugrálnak, és ezért mégha jókat is mond, mások számára követhetetlen. [Ennek az a fentebb már érintett tulajdonság az oka, hogy nem hallás után tanul, hanem átélve a dolgokat. Ezért magyaráz mindent példázatokban, mert miközben beszél, amit mond, a lelki szemei előtt játszódik le. Saját maga számára csak így válnak a dolgok érthetővé: mert csak képekben, nem szavakban képes leírni az eseményeket, a gondolatait stb.]
     A homeopátiában különösen a Lachesis ismert a sokbeszédűségéről. Medorrhinum azonban nem téveszthető össze vele, mert a Lachesis locsog, érdektelen dolgokról is, és ha egyszer elkezdte, nem képes befejezni. Ha pedig félbeszakítják, később ugyanott folytatja, ahol abba hagyta. Ugyanígy tesz a Sulphur is, aki szintén sokat képes beszélni, de elsősorban saját rögeszméiről. Leginkább a Natrium muriaticum beszédstílusa hasonlít a Medorrhinuméhoz, aki úgy beszél, mintha ez lenne az utolsó lehetősége valamit elmondani. Mindketten abban hisznek, hogy „a világot szavakkal rendbe lehet hozni”, és a szikózis miazmára jellemző módon fejezik ezt ki – „belső buzgás, mely féktelenül és hevesen tör magának utat”. Lehet, hogy attól félnek, hogy nem csak a beszédben vesztik el a fonalat, de gondolataik szárnyalása is megakadhat.
     Nem véletlen, hogy Coulter asszony itt említi meg, hogy C. M. Boger hírneves homeopata négy polyhrestet nevezett meg, mint a Medorrhinum rokon szereit. Ezek a Thuja (nyilvánvalóan), a Barium carbonicum (szellemi és fejlődési zavaraival), meglepő módon a Psorinum és a Natrium muriaticum.

Kent repertóriumában a Medorrhinumot számtalan rögeszménél felsorolja. Például ennél a tünetnél: „Azt hiszi, hogy valaki áll a háta mögött” [P. M. Bailey szerint ez csak akkor használható tünet, ha a páciens maga meséli el – de ilyenkor döntő; míg ha az orvos kérdez rá, a válasz nem ér semmit], vagy „Az élet olyan valószínűtlen, mint egy álom”. Akkor is gondolni kell a Medorrhinumra, ha a páciens „vadnak, ziláltnak érzi a fejét”, illetve még inkább akkor, ha nagyon fél attól, hogy megbolondul.

Ha valami felkelti a Medorrhinum érdeklődését, akkor azt nagyon lelkiismeretesen és nagyvonalúan intézi. Coulter asszonyt ez a tulajdonság vezette egy 12 éves kislánynál a helyes szerre. Korábban Natrium sulfuricummal sikerrel kezelte a gyerek asztmáját (ez a gyerekeknél előforduló asztma első számú szere), de egy idő után ez már nem segített. Ekkor Sulphurral, Psorinummal és Arsenicum albummal próbálkozott, de hiába. A hosszasabb kikérdezés során tudta meg, hogy a kislánynak az a rögeszméje, hogy a szomszéd állatai rettenetesen szomjaznak, és ezért évek óta rendületlen kitartással és lelkiismeretességgel vizet hordott nekik különböző árnyékos helyekre elhelyezett tálkáiban. Ez egyértelműen Medorrhinumra utalt. Csak miután ily módon megtalálta a jó nyomot, tudta helyesen besorolni a kísérő tüneteket, például ezeket: Ennek a szernek egyáltalán nincs kevesebb mell- és légzőszervi problémája, mint a Tuberkulinumnak és a Psorinumnak (amit asztmánál alkalmaznak); az orra hegye sokkal hamarabb hideg lesz, mint bármely más testrésze; érzékeny a hideg levegő belélegzésére; az asztma roham alatt fejét lefele egy székre helyezve hoz javulást (egy érdekes variánsa a térd-könyök testhelyzetben való alvásnak).

[Itt említem meg a saját esetemet, amikor sokévtizede meglévő fejfájásomat Coulter asszonynak fenti megjegyzése – „érzékeny a hideg levegő belélegzésére” – révén sikerült meggyógyítanom. Ezen esetről szóló elbeszélésem a SIMILE szaklapban is megjelent. A honlapon kissé átírt változatban ITT olvasható.]

Feltéve: 2012. december 20.

Visszatérve a Medorrhinum-gyerek alvási szokásához, Coulter ehelyütt írja le a különböző alkati szerek leggyakoribb alvási szokását. Medorrhinum többnyire a hasán, vagy a térdén szeret aludni, úgy hogy a fejét a párnába fúrja. Psorinum (egy másik nozóda) a hátán karjait és lábait széttárva. Pulsatilla és Nux vomica szintén a hátán, de karját a feje felett összekulcsolva. Phosphor a jobb oldalán. Natrium muriaticum és Pulsatilla gyakran összegömbölyödve, mint az embrió. Sulphur, Lycopodium és Arsenicum, ha betegek, legszívesebben félig ülve hátukat a párnákra feltámasztva fekszenek. Pulsatilla olykor a hátán is fekszik, a kezeit a hasára helyezve. És Medorrhinum, ahogy Arsenicum és Nux is, olykor a hátán fekszik, karjait a fele alatt összefonva.
     [Az itt felsorolt szokások is bizonyítják, hogy az alvási szokás bár olykor jellegzetes, de soha nem lehet döntő tünet a szer kiválasztásánál Én soha nem fordítottam nagy jelentőségét az alvási szokásoknak, kivéve a csecsemők és kisgyermekek esetét. Nekem például elég gyakran változtak az alvási szokásaim. Mostanában például csak oldalt összegömbölyödve tudok elaludni, de ahogy elalszom a hátamra fekszem – akármikor felébredek, így ébredek. Akkor most én hova tartozom? A háton vagy az oldalvást alvókhoz? Gondolom, másoknál is hasonló a helyzet, úgy hogy ennek a rubrikának nem kell – szerintem – nagy jelentőséget tulajdonítani.]

A Medorrhinum-alkatú ember általában erős felépítésű. Kiváló koncentráló képességével komoly segítséget és támogatást jelent minden olyan vállalkozásnál, mely komoly kitartást és erőfeszítést igényel. Ugyanakkor a Medorrhinum társait is kényszeríti, hogy a munkában kövessék az ő tempóját. Ennek következtében bármibe kezd, arra rányomja saját elképzeléseit és karakterét. S mivel a saját maga szemszögéből viselkedésmódját helyesnek tartja, mindenkit ellenségnek tart, aki tiltakozik az ilyen bánásmód ellen, illetve nem felel meg elvárásainak.

Előfordul, hogy a Medorrhinum látszólag becsületes és nyílt modora mögött valójában egy homályos személyiség húzódik meg, ami olyan, mint egy indákból és növényekből álló kusza, átláthatatlan dzsungel.
     Az is megtörténhet, hogy a Medorrhinum intrikus és titokban szervezkedő ember, de az ilyen típusoknak is mindig megvan a korlátjuk, mert bizonyos értékeket mindig tiszteletben tartanak, bizonyos viselkedési szabályokat soha nem hágnak át, vagyis nem lesznek gátlástalanok.
     A Medorrhinum szertelenségével, túlzásaival, féktelenségével egyidőben mély melankóliába is eshet. Hering szerint, „olyan érzés keríti hatalmába, mintha valami súlyos bűnt követett volna el”.

A Medorrhinum szellemi szinten megnyilvánuló túlzásainak testi síkon a bőséges váladékozások és a szövetburjánzások felelnek meg. Burnett írta, hogy „a kankó a hurut anyja”. Anyajegyek, szemölcsök, kondilómák, polipok és más húsos burjánzások, valamint megvastagodott bőr, köpcös alkat jellemző rá. (Ellentétben a Tuberkulinummal, aki sokat eszik és mégis vékony marad, a Medorrhinum keveset eszik és mégis kövér.) Egy sűrű konty, vastag bajusz vagy körszakáll, szintén erre a szerre utalhat.

Ami azonban a tünetek mennyiségét illeti, ott egészen más a kép. A Medorrhinum-emberek többnyire erős alkatúak, akiknél a fő panaszuk mellett kevés vagy egyáltalán semmilyen más tünet nem található. Hering írja, hogy a Psorinum-alkatúaknak rengeteg szívpanaszuk van, és állandóan attól félnek, hogy meghalnak. De nem ők halnak meg szívbetegségben, hanem a Medorrhinum-alkatúak. Náluk ugyanis a betegség vagy a patológiás folyamat lassan és belül zajlik le, hosszú lappangási idővel. A Medorrhinum mellett ez jellemző a Lycopodiumra is, ezt a két szert Coulter asszony gyakran alkalmazta felváltva férfi pacienseinél, míg nőknél a Pulsatilla-alkatúak voltak azok, akiknél a leggyakrabban volt szükség Medorrhinumra a teljes gyógyuláshoz.
     Például annál a fiatalasszonynál is, akinek hólyaghurutját először Pulsatillával kezelte, de akinél mégis a Medorrhinum volt az, ami a teljes gyógyulást meghozta. Ennél a páciensénél figyelte meg a Medorrhinum különös, a jövőre vonatkozó érzékenységet. Ez az előérzet, a másokba való belelátás, távolba látó ember („látóember”, németül: „das zweite Gesicht haben”), általában szerencsétlenné teszi az ilyen embereket, mert e képességük miatt állandóan konfliktusba kerülnek környezetükkel. Ez a hölgy is meg volt róla győződve, hogy rossz egészségi állapotában e különös képessége, illetve ennek következménye fontos szerepet játszott.

Coulter asszony szerint azonban nem a Lycopodium, hanem a Pulsatilla az, ami a legjobban tükrözi a Medorrhinum-alkat lelki állapotát, azé a Pulsatilláé, aki már sok mindenen átment az életében. A Lycopodium akkor hasonlít a leginkább a Medorrhinumhoz, amikor elkezd problémáival tudatosabban foglalkozni, amikor feladja önbecsapását, és nyugtalanul megérzi, hogy egy új tudati állapot küszöbére érkezett. A Medorrhinum a tőle megszokott lendülettel hajlandó az ebből adódó kihívást elfogadni, ugyanakkor nem tudja, hogy mi vár rá, és ezért nyugtalanságát nem szűnik meg. Hevessége, türelmetlensége mögött a megoldások keresése áll.
     Whitmon ezt a lelki állapotot így írta le: „tudat alatti pánik, mintha a belső védekezési mechanizmusok összeomlottak volna, és a páciens a félelmek, a nyugtalanság és a sietős türelmetlenség hullámainak kiszolgáltatott áldozatává válna”, és ami „a saját identitása feletti zavarodottsághoz vezethet”.

[Coulter asszony, mint tipikus amerikai homeopata, nem sokat foglalkozott a miazma-tannal, következésképpen nem is alkalmazta, hanem csak az alkat sajátosságai szerint gyógyított. Én viszont, aki a miazma-tant a homeopátia legfontosabb és egyedülálló tanításának tartom, azon a véleményen vagyok, hogy a Lycopodium-férfinak és a Pulsatilla-nőnek azért van szüksége Medorrhinumra, mert ez a két alkat szed össze életében a legkönnyebben és a leggyakrabban kankós fertőzést. Következésképpen e két alkat személyiségére nyomja rá a szikózis leginkább a bélyegét. Vagyis nem a Medorrhinum hasonlít a Pulsatillára és Lycopodiumra, ahogy Coulter asszony következtet, hanem fordítva, a Pulsatilla és a Lycopodium alkatúak élnek sokszor úgy, hogy szerzett betegségeik miatt személyiségükre egyre jobban rányomja bélyegét a szikózis nozódája, a Medorrhinum.]

A Medorrhinum alkatát sokszor nehéz pontosan definiálni, folytatja Coulter asszony. De a nyughatatlanság, a türelmetlenség, a zaklatottság mindenképpen megtalálható ezen alkatúaknál, mely „a várható események előtti fokozott izgalomban”, illetve „a valamely esemény előtti idegesség okozta panaszokban” jelentkezik legészrevehetőbben. Ezt az érzést leginkább „a vihar előtti lelki feszültséggel” lehet leírni, és valóban Kent repertóriumában a Medorrhinum szerepel a „rosszabbodás vihar előtt” rubrikában. Ez a feszültség csak az esemény beköszöntével, valóságos és átvitt értelemben is a vihar kitörésével oldódik fel. „A felhők összetornyosulása vihar előtt” képe sokszor segíthet a Medorrhinum-alkat felismerésében.

A Medorrhinum gyakran vidámnak és gondtalannak látszik, de ha az orvos nem hagyja magát a látszattól félrevezetni és tovább kutat, a páciens bevallja, hogy a nyugodt külső alatt valami mindig forr benne, egy „meghatározhatatlan kényszer”, ami állandóan hajtja, nyugtalanná és aggályoskodóvá teszi.

Egy másik jellegzetessége a Medorrhinumnak, hogy a panaszairól való beszéd, sőt akár csak a rájuk való gondolás ront az állapotán. Sokszor ez az oka annak, hogy visszafogottnak látszik, ezt használja védekező eszközként. De e tartózkodó magatartás abból is eredhet, hogy tüneteit nem akarja mások orrára kötni, vagy még maga sem akar róluk tudomást venni (mint a Lycopodium).

Végül meg kell említeni azt a fontos szabályt, hogy egy homeopátiás kezelést soha nem szabad nozódával kezdeni! A nozódák, köztük a Medorrhinum is, akkor hat a legjobban, szinte drámai erővel, ha a kezelés közben vetik be, amikor a jól kiválasztott alkati szer hatása megakad.


Dr. Willibald Gawlik Medorrhinum-portréja

[Ennek és az ez után következő portrénak is csak azokat a részeit közlöm, melyek újat adnak hozzá az eddigi leírásokhoz.]

A kankó első leírását az Ószövetségben találjuk (3 Móz 15): „Ha egy férfi teste magfolyásban szenved, ez a magfolyás tisztátalan. Aki ilyen folyásban szenved, annak tisztátalanságára ez vonatkozik: Akár kiengedi teste ezt a folyást, akár visszatartja, mindig tisztátalan.”
     Gawlik szerint a kankó korunk tipikus betegsége. Már 1990-ben ezt írta: „Korunkra a kankó szellemisége a jellemző, ami a hangsúlyozottan plakátszerű média túlzott felértékelésében, és az embereknek ezzel egyidőben számos állítólagos vallási áramlatban a spirituális kielégülést kereső tevékenységében nyilvánul meg. Az embereket kaotikus akusztikus, vizuális és tapintható eszköz segítségével bombázzák, melyből egyértelmű szifiliszes destruktív állapotok fejlődhetnek ki.” [Gondoljuk meg, hogy ezt 1990-ben írta a müncheni professzor, vajon ma, 2012 végén mit írna, mennyivel erősebb szavakkal fejezné ki magát?]

Hahnemann a kankóval fertőzött embernél egy belülre hatoló betegséget talált, melynél a szervezet állandó küzdelmet folytat a fertőzéssel szemben a legkisebb remény nélkül, hogy saját erejéből legyőzhesse. Az eredmény az ínhüvelyek és az izületek újra és újra megjelenő gyulladása, valamint az idegek fájdalma és gyulladása, mely a nedves hidegre rendkívüli módon érzékeny.
     A nyálkahártyák területén a reakció elsősorban az urogenitális- és a gyomor-bél-traktusban, valamint a felső légutakban jelentkezik.
     Számos esetben a beteg panaszai egy szemölcs vagy fibróma eltávolítása, folyása, vagy más váladékozásának elnyomása vagy valamilyen nőgyógyászati operatív beavatkozás után fejlődnek ki. Minden szerven, bőrön és nyálkahártyán hipertrófiás elváltozás mutatkozik (a sejtek megnövekedésén alapuló kóros megnagyobbodás), valamint anyagcserezavar, kőképződés és jóindulatú daganatok.
     A betegek szexuális életében világos polaritás mutatkozik: egyfelől a feltétel nélküli szeretet, mely szelíd és gyengéd, és ami nem vár feltétlenül viszonzást, másfelől a követelődző, kiszipolyozó, minden határt áthágó szenvedély. De akár az egyik, akár a másik, mindegyik nagy érzésekkel, gyötrő elhagyatottság- és mély magán-érzéssel, és az összeolvadás utáni nagy vággyal párosul.

A kezelést a kifejezetten szikotikus tünetek esetén sem szabad Medorrhinummal, vagyis egy nozódával kezdeni, hanem valamelyik szikózis elleni szerrel, Thujával, Natrium sulfuricummal vagy Nitricum acidummal, és a Medorrhinumot csak a kezelés későbbi fázisában adni.


Dr. Philip Bailey Medorrhinum portréja

A Medorrhinum-alkatú embernek mohó életvágya van, ami arra ösztökéli, hogy az életben mindent megtapasztaljon. Ezért az ilyen típusúak gyakran nemcsak elvileg, hanem a valóságban is kalandorok, felfedezők, kutatók, világjárók. Az amerikai pionírok között nyilván sok Medorrhinum volt, akik az idealista Sulphur és az eltökélt Nux vomiva mellett közösen keresték a szabadsággal és nagyvonalúsággal teli új életet.

A Medorrhinum gyerekek sokszor korán érnek. Ők a legkevésbé félősek, akik idegen emberekkel is szívesen szóba elegyednek. A Medorrhinum-gyerek szakadatlanul kérdez, „miért”, „miért” kérdéseivel a végtelenségig kifárasztja a felnőtteket. Nem szereti a korlátozásokat, és a szülői tiltásokat gyakran ignorálja. De nem csak sokat, hanem nagyon hangosan is beszél, ami kimeríti a környezetét.
     A Medorrhinumnak az a híre, hogy kegyetlen, de dr. Bailey szerint ez csak a gyerekeknél áll fenn. Sok Medorrhinum paciense felnőtt korában bevallotta, hogy gyerekként állatokat kínzott, de emberekre még ekkor sem terjedt át kegyetlen hajlamuk. Mivel az idősebb Medorrhinum-személyiség kifejezetten érzékeny, a fiataloknál ez a fajta viselkedés talán arra szolgál, hogy megmutassák erejüket. Ha elérik a pubertáskort, magabiztosságuk már annyira kifejlődött, hogy lemondhatnak az ilyesfajta praktikákról.
     A Medorrhinum-kislányok olyan módon koraérettek, melyet dr. Bailey kifejezetten e szerre tipikusnak tart. Már három-négy évesen élénk és érzéki bájjal rendelkeznek. Ezek az egészen fiatal kislányok flörtölnek a férfiakkal, nem szégyenlősen, mint a Pulsatilla-, és nem erőszakosan, mint a Platina-kislányok, hanem önbizalommal, mint az érett nők.
     A Medorrhinum emberek később is megőrzik természetes érzékiségüket, tovább, mint a többi alkat. Ez a természetesség, annak élvezete, hogy valaki egyszerűen önmaga tud maradni, hasonlít a Phosphorra, de ellentétben a Phosphor típusú emberrel, aki a sokadik érzelmi kitörése után fokozatosan elveszti ezt az adottságát, a Medorrhinumnál ez megmarad, mert úgy tűnik mélyebben rögzült testében.
     A szexuális érdeklődés megerősödésével a Medorrhinum-kamaszok egyre hiúbbak lesznek, olyannyira, hogy minden alkalmat megragadnak, hogy tükörben bámulják magukat. Ez a hiúság annyira extrém lehet, hogy a szülők kétségbeesnek miatta, különösen, ha látják, hogy fiaik folyton a hajukat fésülik [színezik, olajozzák stb., amit a mai fiatal fiúk egyre korábban elkezdenek].

Dr. Bailey, aki sokat dolgozott Amerikában, úgy tapasztalta, hogy az amerikai pionírok, akik között nagyon sok volt a Medorrhinum-alkat, nem csak álmodozók voltak, hanem nagyon hamar elsajátították azt a gyakorlati tudást, ami új életükhöz elengedhetetlenül szükséges volt. Az a véleménye, hogy a Medorrhinum, jobban, mint bármelyik másik alkat, ezermester, azaz mindenhez ért, mindent hamar tanul. És eközben mégis egyszerre objektív, praktikus ÉS szenvedélyes.
     Egy Medorrhinum-férfi mondta magáról, hogy fiatal korában, ha berúgott, mindig csodálkozott, hogy az agya teljesen józan maradt, miközben lábai felmondták a szolgálatot. Agyával szellemileg teljesen józanul és kissé szórakozva figyelte saját magát, ahogy teste koordinálatlanul ide-oda imbolygott. Ez jól mutatja a Medorrhinumnak azt a tulajdonságát, hogy érzéki kicsapongásai ellenére mindig megtartja világos ítélőképességét. Bailey doktor az irodalomból Shakespeare IV. Henrik című drámájából a herceget hozza példának erre a viselkedésre, aki Falstaffal és annak kétes hírű társaival való sokéves cimborasága és kicsapongása alatt sem vesztette el soha énképét.
     Bár a túlzás az egyik legjellemzőbb tulajdonsága a szikózis nozódájának, a felnőtt Medorrhinum józan esze rendszerint kordában tudja tartani az erre irányuló hajlamát.
     Mint mindenhez értő, mindenben tehetséges ember, a Medorrhinum általában a legkülönbözőbb emberekkel is megtalálja a hangot. Mivel egy problémának egyszerre mindig több oldalát képes meglátni és egyúttal elég tapintatos is, kiváló közvetítő mind a családban, mind a munkahelyén.

A kevésbé aktív Medorrhinum-alkatok sokszor ábrándozó emberek, de fantáziaképeiket mindig kontroll alatt tartják, ellentétben több más fantáziáló alkati szerrel – mint például a Stramoniummal vagy Hyoscamussal –, akik könnyen vízióik hatása alá kerülnek. Egy másik Medorrhinum típus úgy érzi, mintha „minden valószerűtlen” lenne körülötte, sokszor előfordul, hogy ez a páciens fő problémája, amiért homeopatához fordul. Megint más típus úgy érzi, hogy a tudata kitárult – ez a „messze távol lenni” érzés nagyon tipikus a Medorrhinum állapotra.
     Ugyanakkor ezek az érzések oda vezethetnek, hogy a Medorrhinum attól fél, hogy megbolondul. Bailey doktor azt írja, hogy ő még soha nem találkozott olyan Medorrhinummal, aki tényleg elmebeteg lett volna, de a legtöbb ilyen alkatú ember fél ettől. E félelemmel függ össze a Medorrhinumnak az az érzése, hogy a fejében zűrzavar, összevisszaság uralkodik. Minden esetben, amikor egy páciens szétszórtnak vagy határozatlannak tűnik, a kezelőnek Medorrhinumra, mint lehetséges szerre, is gondolnia kell.

Nagyon jellemző, sőt a szerkiválasztásnál döntő tünete a Medorrhinumnak – de csak akkor, ha saját magától meséli el, ha direkt kérdésre, akkor nem ér semmit –, hogy sötétben úgy érzi, van, vagy megy valaki a háta mögött. Ez az érzés olyan erős lehet, hogy a páciens sötétben nem mer kimenni az utcára. A Medorrhinumnak egy másik, ehhez hasonló, de ritkábban előforduló érzése, hogy a sötétben arcokat lát, ami nem hallucináció, mint a Stramonium vagy Hyoscamus esetében, hanem élénk fantáziájának eredménye, ami az árnyékokat tévesen interpretálja.
     A legtöbb Medorrhinum-férfi ritkán fél valamitől, de a Medorrhinum-nők gyakran szenvednek valamilyen félelemtől, aminek azonban nincs konkrét tárgya, hanem valami megmagyarázhatatlan, definiálhatatlan veszélyre irányul, és ami leginkább így fogalmazható meg: irracionális félelem attól, hogy valami szörnyűség történik. Kent ezt így írta le: „A félelem érzése ébredéskor, mintha valami szörnyűség történt volna.” E félelem szimbóluma a tenger – Bailey doktornak sok Medorrhinum paciense volt, akik féltek a mély víztől, holott tudtak úszni.

A Medorrhinum ismert modalitása, hogy napnyugta után jobban érzi magát. Ez nem csak testi, hanem érzelmi, lelki állapotára is igaz. A sötétség beálltával az objektív, racionális Medorrhinum sokkal spontánabb, lírikusabb, romantikusabb hangulatú lesz. Ilyen állapotban a világot egy művész, egy költő szemszögéből látja, és kevésbé hajlik arra, hogy mindig mindent logikus összefüggésben nézzen.
     E jellegzetessége az oka, hogy a Medorrhinum-alkat jól érzi magát egyhangú 8-tól 5-ig tartó munkájában, ha az estéi szabadok, amiket kedve szerint tölthet el.


A Medorrhinumnak a szakirodalomból vett bemutatása után még néhány fontos megjegyzés magától a honlap készítőjétől:

Az alkati szer megkeresésénél elengedhetetlenül szükséges megállapítani, hogy mi az, ami a személyiség sajátja, és mi az, ami a miazmatikus terheltségéé. Vagyis a Medorrhinumra vonatkoztatva, a páciens mely tünete saját alkatának testi, lelki, szellemi kifejeződése, és mely tünete az öröklött vagy/és szerzett szikózisé. A szikózis annyira átitatja a szervezetet, hogy az ebben szenvedő ember rengeteg tulajdonsága valójában nem saját alkatából, hanem a szikózisából ered. A tüneteket ennek ismeretében kell értékelni és osztályozni.

Coulter asszony leírásai azért is nagyon tanulságosak, mert soha nem mulasztja el megemlíti látszólagos vagy kezdeti balsikereit. Egy-egy sikeres esetének bemutatását nem átállja azzal elkezdeni, hogy leírja, hány szert adott be hatás nélkül, amíg a helyes szert meg nem találta. Hosszú gyakorlata alatt nagyon sok olyan betege volt, akik évtizedig visszajártak hozzá, így azt is elárulja, hogy a kezdeti eredményes kezelés után sokszor még évekig szükség volt az adott szer ritka, de rendszeres adagolására. Például elmeséli egy férfibetegének esetét, akinek szívpanaszait kezelte sikeresen Medorrhinummal, de akinek egészsége megőrzéséért ezután is még 30 éven keresztül olykor-olykor szüksége volt e szer egy-egy magas potenciájú adagjára.
     Coulter asszony és mások tapasztalata is azt mutatja, hogy a miazmákat nagyon nehéz – ha egyáltalán lehet – kiirtani a szervezetből. Sokszor a miazma-elleni specifikus szerek és a nozódák sem képesek ezt a feladatot végérvényesen megoldani. Amit tudnak, és CSAK ŐK tudnak, az az, hogy lehetővé teszik az alkati és az organotrop szereknek, hogy kifejthessék hatásukat, és így gyógyítsanak. A miazmatikus szerek tehát szinte úgy működnek, mintha kinyitanának egy kaput, átjárhatóvá tennének egy akadályt, amelyen keresztül aztán a többi szer benyomulhat a szervezet megfelelő helyére.
     Ezért fontos, hogy az alkati kezelést soha ne kezdjék nozódával, hanem csak akkor vessék be, amikor a kezelés a jól kiválasztott szerek ellenére megakad. És ezért igaz az, hogy a nozódákkal elért sok „csodálatos” gyógyulás csak sok egyéb szer bevétele után következett be. Ez a szabály különösen a felnőtt emberekre igaz.

Könyvemben beszámoltam férjem gyógyulásáról, a honlapon pedig a saját gyógyulásomról, mely során mindkettőnknél a Medorrhinum játszotta a fő szerepet. Mind férjemnél, mind nálam a gyógyulás több hónappal, sőt nálam több évvel a homeopátiás kezelés megkezdése után következett be.
     Férjemet már háromnegyed éve kezeltem homeopátiával, alkati szerével és több más szerrel, amikor magas potenciájú Medorrhinumot adtam neki. Két hét alatt teljesen és örökre (még 5 évet élt ezután) elmúlt orrnyálkahártya-gyulladása, ami miatt élete során már több orrpolip operáción esett át, és ami miatt 16 éves kora óta nem tudott meglenni egy pillanatra sem orrspray nélkül. Az én reumás eredetű fejfájásomat 7 évvel homeopátiás kezelésem megkezdése után tudtam csak meggyógyítani (lásd a honlap következő cikkét ), a Medorrhinum és az organotrop szer (ebben az esetben a Causticum) egyidejű bevételével, vagyis azáltal, hogy a Medorrhinum végre lehetővé tette a Causticumnak, hogy hatni tudjon ott, ahol kell. Korábban már mindkét szert többször bevettem, de nem egyszerre.


A Medorrhinum portrét Yves Laborde Németországban működő, hírneves francia homeopata három esetével zárom. Yves Laborde Gerhard Risch tanítványa volt, együtt alapították a Clemens von Bönninghausen Akadémiát, és adták ki „Die hereditären chronischen Krankheiten – Az öröklött krónikus betegségek” című korszakalkotó művet, melyben Hahnemann miazma-tanát egyfelől végre helyes megvilágításba tették, másfelől továbbfejlesztették. Ez a könyv elengedhetetlen olvasmány a klasszikus homeopátiát tanulók, alkalmazók számára.

1.: M., egy 18 hónapos kislány kórtörténete

M 5 hónapos kora óta ú. n. coeliakia (= hasmenéssel, a széklet zsírtartalmának növekedésével és anyagcserezavarral járó idült táplálkozási hiánybetegség) betegségben szenved. Naponta háromszor-négyszer volt hasmenéses széklete, ami sötét, vékony, emésztetlen és fehér nyákkal borított volt, azon kívül felsebezte a popsiját, savanyú és rossz-szagú volt. Esténként hasa felpuffadt, ami miatt gyakran nem tudott aludni. Nem volt étvágya, és csak inni akart, azt viszont elég gyakran. Mindenbe bele akart harapni (fémbe, üvegbe, műanyagba). A hivatalos gyermek orvos sikérmentes (búza fehérje-mentes) táplálkozást írt neki elő, ami a tüneteket valamelyest enyhítette. Ez 4 hónappal a látogatás előtt történt. De akármilyen kis mértékben megsértették a diétát, a tünetek megint előjöttek.

Elsődleges miazmatika
     Apa: érdaganat, visszér-operációk
         Nagyapa: szívinfarktus; él;
         Nagymama: epekövek; él;
         Testvérek: négy testvérnek strumája van.

    Anya: hátfájdalmak;
         Nagyapa: nincs adat;
         Nagymama: jóindulatú melldaganat, mióma-operáció, izületi gyulladás; él;
         Testvér: alkoholizmus, Hepatitis-B.

M. nővére: tünetmentes.

Másodlagos miazmatika
     Az anya a terhesség alatt sokat hányt.
     M.-nek még nem volt semmilyen gyerekbetegsége;
     Minden lehetséges oltást megkapott;
     Élete első heteiben folyton náthás volt;
     6 hónapos korában súlyos kötőhártya-gyulladáson esett át;
     Gyakran eszik krétát, nagyon szomjas, szereti a narancs- és almaitalt.
     Nagyon sok esztelenséget követ el; de nincs félelme, más gyerekeket, sőt felnőtteket is előszeretettel harap meg. A tarkóján „gólyaharapás”.

Kezelés: THUJA C 200
Betegség lefolyása: teljes gyógyulás, mely azóta is tart.

2.: R., egy 10 hónapos fiúcsecsemő kórtörténete

R. szörnyű véres ekcémában szenved végbélnyílása és nemi szerve körül. Semmilyen allopatikus kezelés nem hozott jobbulást, a szülők kétségbe vannak esve.

Elsődleges miazmatika
     Apa: kankó, érdaganatok, gyomorégés, csípőfájdalmak,
         Nagyapa: bélrákban halt meg;
         Nagymama: vesekövek; él;
         Testvérek: nincsenek.

    Anya: köldöksérv, kétoldali tüdőgyulladás, vakbélműtét, migrén;
         Nagyapa: vesekövek, bélrákban halt meg;
         Nagymama: epegörcsök, térdizület-kopás, él;
         Testvérek: nincsenek.

R. nővére: szájpenész, hónapokon át puffadásos görcsök, terpesznadrág.

Másodlagos miazmatika
     Az anya a terhesség alatt nagyon rosszul volt, gyomra égett, hüvelygyulladása volt, amit allopatikus szerekkel kezeltek, hónapokon át erős savanyú szagú folyás.
     M.-nek még nem volt semmilyen gyerekbetegsége;
     Minden lehetséges oltást megkapott;
     Születéskor súlyos sárgasága és heves kötőhártya-gyulladása volt;
     Kétszer volt mandulagyulladása, amit antibiotikummal kezeltek;
     Négy hónapon keresztül kellett terpesznadrágot viselnie.
     Rosszul alszik.

Kezelés: MEDORRHINUM C 1 000
Betegség lefolyása: teljes gyógyulás.

3.: E. 9 hónapos fiúcsecsemő kórtörténete

E. négy hete kásás, zöldes széklete van. Egy héttel ezelőtt diffúz bőrkiütést kapott a törzsén és az arcán, melyet láz kísért. Lombik bébi, mert az anyánál a petevezeték összenőtt. Születésekor oxigénhiányt szenvedett el, amiből baloldali parézise és opisztotónusa keletkezett, amit beteggimnasztikával kezelnek. Végbélkörül ekcémája volt, de már elmúlt. Élete első 11 hetében puffadásos görcsei voltak. 5 hónapos korában fülgyulladása volt, amit antibiotikummal kezeltek. Gyenge tejótvara van. Keveset izzad, de teste savanyú szagot áraszt.

Elsődleges miazmatika
     Apa: vesekövek, terméketlenség;
         Nagyapa: nincs adat;
             Dédapa: maláriában halt meg;
         Nagymama: nincs adat;
             Dédanya: tüdőbajban halt meg.

    Anya: fülgyulladások, 16. és 20. éves kora között krónikus méh- és petefészek-gyulladás, petevezeték összenövés;
         Nagyapa: diftéria, gyomorfekély;
         Nagymama: nincs adat.

Másodlagos miazmatika
     E. minden lehetséges oltást megkapott.

Kezelés: MEDORRHINUM C 200, aztán C 1 000
Betegség lefolyása: teljes gyógyulás.


A szikózis elleni legfontosabb szerek:
Elsősorban Hahnemann anti-szikotikus szerei: Thuja és Nitricum acidum, aztán a szikózis nozódája, a Medorrhinum. További kiemelt fontosságú anti-szikotikus szerek: Natrium sulphuricum, Staphysagria. A síma háromértékűek: Argentum metallicum, Argentum nitricum, Causticum, Kalium sulfuricum, Pulsatilla, Sabina, Sepia. Természetesen vannak még alacsonyabb értékű szerek, melyek közé csaknem az összes polychrest beletartozik.


Feltéve: 2013. január 2.


VISSZA A MIAZMÁKHOZ




KEZDŐLAP         ÉRDEKESSÉGEK         HÍREK         SAJÁTVÉR TERÁPIA         ELMÉLETI HOMEOPÁTIA

GYAKORLATI HOMEOPÁTIA            ALKATI KEZELÉS            GALÉRIA            GYAKORI KÉRDÉSEK

LEGÚJABB FRISSÍTÉSEK            KERESÉS A HONLAPON            KAPCSOLAT            HASZNOS LINKEK